Hölgyeim és Uraim!

Professzor urat, a BME egyetemi tanárának – mint a hazai atomtudomány jelenlegi egyik legnagyobb képviselőjének gondolatait! – adom itt közre, mert az Ő véleménye nagyon mértékadó a nemzetközi és hazai atomtudományokban!

Íme az idézet:

Közlemény azonnali felhasználásra: 
Vélemény az Országos Atomenergia Hivatal és 
a Magyar Energia Hivatal esetleges összevonásáról
A Népszabadság 2013. január 4-i számában Dr. Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal
(OAH) korábbi főigazgató-helyettese, az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóság (a magyar nukleáris
biztonsági hatóság) korábbi vezetője  Nukleáris csapás című cikkében
(http://nol.hu/lap/forum/20130104-nuklearis_csapas) azzal kapcsolatban fejti ki súlyos aggályait, hogy
a nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett kormány-előterjesztés javasolja az Országos Atomenergia
Hivatal, a Magyar Energia Hivatal (MEH) és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH)
összevonását egyetlen iparszabályozó hatóságba. 
Lux Ivánnak a cikkben megfogalmazott véleményével – mely szerint egy ilyen összevonás
súlyosan sértene fontos, Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezményeket és irányelveket –
teljes mértékben egyetértek! 
Az Országos Atomenergia Hivatal bevonása egy ilyen hatóságba nem csak egyszerűen óriási
hiba lenne, hanem életveszélyes is. A nukleáris szakmában az első számú szabály, hogy a nukleáris
biztonság elsőbbséget élvez minden más szempont előtt. Márpedig az Energiahivatal feladata az
energetikai ipar versenyszabályozása mellett az ellátásbiztonság biztosítása is. A Magyar Energia
Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ –
http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/42/2012_31%20MEH%20SZMSZ.pdf) 6. § (1) pont kimondja: „A
Hivatal a villamosenergia-piac szabályozása körében … intézkedik ellátási zavarok esetén.” Az
Energiahivatal ezen jogosítványa teljes mértékben ellentmond az Atomenergia Hivatal azon
feladatának, hogy a nukleáris biztonság kérdésében hozzon döntéseket és adjon ki engedélyeket. 
Képzeljünk el egy nem is annyira valószerűtlen esetet: tél van, nagy hideg, szokásos szmogos,
szélcsendes hetek, amikor villamosenergia-ellátási problémák keletkeznek. Szél nem fúj, nap nem süt,
Visontán befagy a lignit, földgáz nem jön, mert az oroszok és az ukránok éppen újra összevesztek. És
a nukleáris biztonsági hatóság úgy dönt, biztonsági felülvizsgálatra, valamilyen műszaki probléma
tisztázására le kell állítani az atomerőmű egyik blokkját. De ezzel a fogyasztók áramellátása veszélybe
kerül, sokan áram nélkül maradnak. A mai rendszerben a nukleáris biztonsági hatóság vezetőjére nem
lehet nyomást gyakorolni, érvényesítheti a legfontosabb elvet: csak akkor engedi az atomerőművi
egységet elindulni, ha az biztonságos. Ha összevonják az energiahivatalt és az atomenergia hivatalt, az
új nagyhatóság vezetőjének döntését mi fogja vezérelni: a nukleáris biztonság vagy az áramellátás
biztosítása? Ilyen egyszemélyi konfliktushelyzet lehetőségét a törvényhozó nem építheti be a
rendszerbe! Ez minden józan elvvel ellenkezik!
Arra vannak nemzetközi példák (és szakmai logika is van mögötte), hogy a sugáregészségügyi
hatóság és a nukleáris biztonsági hatóság egységes  keretben működjön. De példa nélküli lenne a
villamosenergia-piacot szabályozó Energiahivatal és a nukleáris biztonsági hatóság összevonása. 
Nem is olyan rég láthattunk példát arra, hova vezethet a nukleáris hatóság függetlenségének
hiánya. Fukushimában a természeti katasztrófa által kiváltott eseményeken túl más okok is
közrejátszottak az atomerőmű súlyos balesete létrejöttében: több vizsgálat (többek között a japán
parlament és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálata) szerint is hátráltatta az atomerőmű
baleseti helyzetekre való felkészülését a nukleáris hatóság és az ipari igazgatásért, áramellátásért
felelős minisztérium összefonódása. A fukushimai balesetet követően a korábbiaknál is jelentősebb
hangsúlyt kap a nemzetközi nukleáris közösségben a  nukleáris biztonsági hatóság függetlenségének
biztosítása. Az itthon javasolt hatósági összevonás megvalósítása ezért nemcsak a magyar nukleáris
létesítmények nemzetközi elfogadtatását veszélyeztetné, de egy új paksi blokk építését is jelentősen
megnehezítheti a várható európai ellenállás miatt, ha a magyar hatósági rendszer elvi hibás. 
Nagyon bízom benne, hogy a politikai döntéshozók hajlandóak meghallgatni a szakembereket,
és a tervezett változtatást nem hajtják végre. A nukleáris biztonsági hatóságnak teljes függetlenséget és
önállóságot kell biztosítani!
Budapest, 2013. január 5.
Prof. Dr. Aszódi Attila
igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet

Advertisements