Egy megemlékezés…

Kedves János Bátyám! Kedves Földim!

Ott álltam (megkönnyezve szeretettel emlékezve a régi poharad előtt és emlékezve arra a 15 évre) a régi pincéd, ma már „múzeumod” előtt – készítettem néhány fényképet – kérlek János Bácsi nézegesd örömmel!

Mára, ma estére eldöntésre került János Bácsi, hogy a családom, a két gyermekem, a három unokám, a TE unokáddal megbeszélve, megmutatom nekik, mit jelent egy tehetséges vasi ember egy új földön, azt, hogy kell szeretni az “új hazát, az új földet”! Szekszárdon. Mi fogjuk meghívni az Unokádat családostól vacsorára, de a TE boroddal megáldva! Köszönöm, hogy megint Nálad lehettem JÁNOS bátyám!

és LÉGY BÜSZKE AZ UNOKÁDRA, CSALÁDODRA! Jó kezekben a bírtok- Papa!

Szeretettel, földid:

bodalaci

Németh Jánosnál tanyabulin a tengelici öregfiuk csapata. Vezéritató: Gáncs István

Reklámok