A gyűjtőnéven alternatív iskoláknak nevezett, többnyire alapítványok által fenntartott iskolákban általában közös, hogy a klasszikus közoktatástól részben eltérő tantervek alapján és más szemlélettel működnek. Az iskolák azt mondják, hogy az intézmény vagy a tananyag helyett a gyereket helyezik a középpontba, igyekeznek az egyéni képességekre, személyiségfejlesztésre, tehetséggondozásra helyezni a hangsúlyt.

Számtalan alternatív módszerrel oktató iskola létezik, ilyen a Waldorf, a Montessori, a Rogers, a Zsolnay, a Freinet, a Jena Plan, de sok iskola saját módszereket állít össze, vagy keveri a reformpedagógiai elveket. Számos alternatív iskola speciális feladatokat is ellát, például kifejezetten hátrányos helyzetű gyerekekkel vagy éppen elitképzéssel foglalkozik. Az iskolákban sok esetben tandíjat kell fizetni, miközben az állami vagy önkormányzati fenntartású iskolákban nem lehet tandíjat szedni.

Az idei tanévben összesen 1,6 millió gyerek tanul a közoktatásban, közülük 338 ezer óvodás. Egyházi iskolákban több mint 100 ezer gyerek tanul, és mintegy 10 ezer pedagógus tanít. Alapítványi és magániskolákba – vagyis olyan iskolákba, amelyek nem állami, nem önkormányzati és nem egyházi fenntartásúak – több mint 200 ezer gyerek jár, őket mintegy 16 ezer tanár tanítja. (Részletes statisztikákat a 2009/2010-es Oktatási évkönyvben, itt talál.)

Advertisements